Családállítás

A családállítás alapköve: nem velem kezdődött. 
DE: általam akár meg is oldódhat!

Kell a múltal foglakozni?

Nem a jelenben kellene lenni?

Ha a jelenben vagyok, a múlt hat a jelenemre! Tehát kell. De a jelen életemben ismerem fel, hogy a múlt érzelmi lenyomata hat rám!

Ezt pedig a jelenben tudom megváltoztatni !

Mikor felhagyunk a múlt újraírására tett energiapazarló kísérletekkel, akaratlanul is felszabadulunk az őseink terhe alól, és elindulhatunk saját jövőnk felé. Szabadon alakíthatjuk sorsunkat.Ebben tudok neked segíteni, a Hellinger féle Családállítással.

 Sokan belegabalyodunk elődeink boldogtalanságába, és öntudatlanul átvesszük a fájdalmukat, a szorongás, a depresszió, a kudarc, sőt a betegség és a függőség destruktív családi mintáit, miközben megpróbáljuk újrajátszani a múltat és megjavítani a családunkat.

Mégis, miként bogozhatjuk ki mélyen belénk ivódott családi történeteink összekuszálódott szálait? Hogyan szakadhatunk el a múlttól, a generációkon átívelő traumáktól, és élhetjük igazán a saját életünket?

  • ismerjük fel a családi mintázatokat és hogyan oldhatjuk fel azokat

  • gyógyítsuk meg belső gyermekünket és viseljük gondját felnőtt énünknek

  • oldjuk fel a korlátozó hiedelmeket és viselkedési mechanizmusokat

  • oldjuk fel a traumakötéseket, amelyek a múlthoz láncolnak

  • hangoljuk össze a múltat és a jelent a teljes és integrált én érdekében

  • leljünk békékre a családi rendszerünkben

  • alakítsunk ki olyan, jövőbe mutató narratívákat, amelyek segítségével hitelesen élhetünk

De mi is az a családállítás? És miért kellene, hogy érdekeljen?

 Elmondhatjuk, hogy a családállítás egy olyan terápiás megközelítés, ami az embereket nem egyénekként kezeli, hanem nemzedékeken átívelő, „transzgenerációs kontextusban” vizsgálja. A családállítás célja a családi rendszerek mögött rejlő rejtett dinamika felfedése. Rávilágít, hogyan alakítja az életünket számunkra is rejtett módokon, aktívan az általunk esetleg nem is ismert őseink traumatikus öröksége.

Tehát ahelyett, hogy a gyermekkori konfliktusokra összpontosítana, mint a hagyományos terápiák nagy része, inkább a korábbi eseményekre koncentrál. Mint például egy szülő, testvér vagy gyermek elvesztése,vagy egy háborús trauma. A családállítás szerint sokan öntudatlanul „összegabalyodunk” elődeink boldogtalanságával, átvesszük a családi szorongást vagy a romboló mintákat, hogy „újrajátszva” a múltat, megpróbáljuk „rendbe hozni” a családunkat.Ezek a rejtett dinamikák válnak láthatóvá annak a gyakorlatnak a során, amelyet „állításnak” nevezünk.

Ez az állítás lehet csoportos, vagy egyéni (személyesen vagy távolról online térben).

Ha felismerjük, hogy egy rendszer részei vagyunk, fókuszunk az egyénről, az ő tetteiről a család dinamikájára kerül.

Bert Hellinger, a családállítást kifejlesztő német pszichoterapeuta.

A családállítás szépsége abban rejlik, hogy nem csupán a tünetek kezelésére, hanem a fájdalmunk kiváltó okának a gyógyítására is képessé válunk általa. Amint fény derül egy dinamikára, megtörhetjük a mintákat, és leválaszthatjuk magunkról a generációkon átívelő traumákat.

Többé nem próbálva irányítani azt, ami nem irányítható: a múltat. Kibogozva az összefonódott szálakat, elismerjük őseink jogos helyét is ebben a rendszerben, tiszteletben tartva a sorsukat, meghagyva nekik – ott, ahova tartozik.